Valuták nemzetközi áttekintése: Informatív kalauz magyar olvasóknak

A globalizáció korában a valuták ismerete nemcsak a pénzügyi szakemberek privilégiuma. Vagy szabadságra indulunk, online vásárolunk külföldi webáruházakban, vagy pusztán szeretnénk megérteni a gazdasági eseményeket, a különböző valuták ismerete létfontosságú.

Országunk vonatkozásában, amely európai uniós országként szorosan integrálódott a nemzetközi pénzügyi életbe, kiemelt jelentőségű, hogy lakói képben legyenek a régió és a világ jelentős fizetőeszközeivel.

A forint árfolyama napi szinten módosul, és ez közvetlenül befolyásolja hétköznapjainkat. Az üzemanyag költsége, az importált termékek ára, sőt még a nyaralásunk kiadásai is kapcsolódik ahhoz, miként teljesít a magyar valuta más fizetőeszközökhöz viszonyítva.

Jelen írásban bemutatjuk a magyar forint aktuális állapotát, valamint találkozunk a szomszédos országok és több jelentős világvaluta jellemzőivel, hogy jobban megérthessük a pénzügyi világ működését.

A magyar forint (HUF)

A magyar forint az 1946-os év augusztusában lépett a helyébe a pengőt, amely az emberiség egyik legnagyobb hiperinflációjának elszenvedője volt. A forint elnevezést a középkori firenzei aranypénzről, a fiorinóról nyerte, amely annak idején elterjedt volt Európában, és Magyarországon is forgalomban volt.

Mostanság kétszáz, ötszáz, ezer, kétezer, ötezer, tízezer és húszezer forintos bankjegyek vannak közkézen, valamint öt, tíz, húsz, ötven, száz és kétszáz forintos érmék. A bankjegyeken hazai történelmi alakok, monarchák és államférfiak arcképei láthatók, verzójukon jelentős magyar építészeti emlékek találhatók.

Az elmúlt években a forint árfolyama jelentős volatilitást produkált. Az euróval szembeni érték többnyire háromszázhatvan és négyszázhúsz forint között változik, bár voltak időszakok, amikor ettől eltérő értéken állt. A dollárral szemben pedig általában 330 és 380 forint közötti zónában változik.

Az euró bevezetése már hosszú évek óta téma, ugyanakkor konkrét céldátum még nem került meghatározásra. A csatlakozás kritériumait tartalmazó maastrichti mércék beteljesítése és a megfelelő gazdasági stabilitás biztosítása még mindig nehézségekkel jár.

Szomszédos és regionális valuták

Román lej (RON)

A román lej a mellettünk fekvő Románia nemzeti valutája. A „lej” elnevezés oroszlánra utal a román nyelvben, amely a holland leeuwendaalder érmékből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ben vezették be, amikor a régi lejt 1:10000 konverzióval váltották át új valutára a tartós infláció miatt.

1 RON jelenleg kb. 75-85 forintot ér, bár ez az árfolyam dinamikusan alakul. Románia és Magyarország között erős kereskedelmi viszonyok jöttek létre az elmúlt évtizedekben.

Magyar cégek sokasága jelen van Romániában, és fordítva is, következésképpen a két ország közötti üzleti forgalom és dolgozók mozgása miatt sokan kapcsolatba kerülnek a lejjel. Erdély magyar lakossága számára pedig napi szintű pénznem.

Románia ugyancsak az Európai Unió tagállama, és elképzelései alapján húszhuszonkilencre kívánja bevezetni az közös európai fizetőeszközt.

Cseh korona (CZK)

A cseh korona Csehország stabil, megbízható fizetőeszköze, amely az ország 1993-ban történt önállósodásakor jött létre Csehszlovákia felbomlását követően.

A korona megnevezéséből is tükröződik, hogy történelmi gyökerei vannak az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe vezethetők vissza.

Egyetlen cseh korona értéke kb. tizenhat-tizennyolc forint között mozog. Csehország gazdasága az egyik legerősebb a régióban, ami a korona stabilitásában is tükröződik.

A cseh valuta relatíve szilárd és kiszámítható, ami többek között azért van, hogy az ország kivitel-központú gazdasággal rendelkezik, számottevő német invesztíciókkal és modern autóipari szektorral.

Csehország előnyben részesített irány a magyar turisták körében – Prága, a „száz tornyú főváros” évenként hatjegyű magyar turistát fogad.

A rövid távolság, a kultúrális párhuzamok és a V4-es kooperáció mind hozzájárulnak a két ország intenzív kereskedelmi relációihoz.

Érdemes megemlíteni, hogy jóllehet Csehország kielégíti az euró bevezetéséhez előírt követelményeket, az ország jelenleg nem tervezi a rövid távon az euróra való átállást, leginkább politikai és gazdasági szempontok miatt.

Lengyel zloty (PLN)

A lengyel zloty múltja a tizennegyedik századig datálható, amikor is az aranyra utaló „złoto” szóból eredt. A jelenlegi zlotyt 1995-ös évben implementálták a hiperinfláció megfékezését követően, amikor 10000 régi zlotyt váltottak egy új zlotyra.

A zloty árfolyama tipikusan 95 és 110 forint között alakul. Lengyelország az Európai Unió egyik legnagyobb tagállama, számottevő gazdasági képességekkel.

A V4-es együttműködés keretében (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) a négy ország aktívan kooperál gazdasági és politikai témákban.

A magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég alapított jelenlétet Lengyelországban.

A zloty meglehetősen kiegyensúlyozott valuta, bár természetesen reflektál a nemzetközi gazdasági fluktuációkra.

Lengyelország ugyancsak nem vezette be az eurót, a tény ellenére, hogy az Európai Unióhoz való taggá váláskor ígérte ennek perspektíváját. Az ország ragaszkodik saját pénzügypolitikájának folytatásához.

Ukrán hrivnya (UAH)

Az ukrán hrivnya 1996-os évben helyettesítette az ukrán kuponkarbovanecet, amely tranzitdevizaként szolgált a Szovjetunió széthullását követően. A „hrivnya” elnevezés egy középkori súlyegységből származik, amelyet ezüst- és aranymeghatározásra használtak.

A hrivnya értéke az elmúlt időszakban súlyos ingadozásokon esett át. A 2014-es történéseket követően, majd különösképpen a 2022-ben kezdődött konfliktus miatt a valuta drasztikus gyengülésen esett át.

Napjainkban egy hrivnya nagyjából 9 és 11 forintot ér, de ez az kurzus igen instabil a geopolitikai helyzet miatt.

Magyarország és Ukrajna között kulturális és történelmi viszonyok megvannak, különösen a Kárpátaljára települt magyar közösség folytán.

A üzleti relációk is számottevőek voltak a konfliktus kitörése előtt. Az ukrán gazdaság mostani állapota komoly akadályokkal szembenéző, és a hrivnya szilárdága jelentősen múlik a nemzetközi támogatásoktól és a geopolitikai helyzet alakulásától.

Az ukrán központi bank minden tőle telhetőt megtesz a valuta állandóságának biztosításáért a nehéz feltételek dacára.

Világvaluták

Svéd korona (SEK)

A svéd korona Svédország nemzeti valutája 1873-as évtől, amikor a Skandináv Monetáris Unió keretében hozták forgalomba. Svédország nemzetgazdasága fejlett és kiegyensúlyozott, amelyet innovációs készség, erős jóléti állam és prosperáló globális vállalatok jellemeznek.

Egy svéd korona jelenleg körülbelül harmincöt-negyven forintot ér. Svédország ugyan az Európai Unió tagállama, de népi döntéssel elvetette az euró adoptálását kétezerhármában, és azóta fenntartotta saját fizetőeszközét.

Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy önálló pénzügypolitikát működtessen, amely gyorsabban képes reagálni a nemzeti gazdaság igényeire.

A svéd út, amely ötvözi a piacgazdaságot az szilárd jóléti rendszerrel, világszerte ismert és tisztelet. Ez a szilárdság megmutatkozik a koronában is, amely a legstabilabbak egyike európai valuta.

Rengeteg magyar állampolgár is érintkezik a svéd koronával, bármely IKEA bevásárlásról, svédországi munkavállalásról vagy turista látogatásról. Ha érdekli a téma a Svéd korona rejtvény, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/sved-korona/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.

Izraeli sékel (ILS)

Az izraeli új sékel 1985-ben került bevezetésre a hiperinfláció legyőzésére, amikor a régi sékelt helyettesítették. A sékel bibliai gyökerű pénznem, amely már az ókori időkben is használatban volt.

Az izraeli sékel kurzusa kb. 100 és 110 forint között mozog. Izrael nemzetgazdasága extrém fejlett és újításvezérelt, amelyet gyakran „startupok országának” titulálnak.

Az ország a technológiai szektor, az medicina, a agrárium és a információbiztonság szakterületén világelső.

Magyarország és Izrael között hagyományosan jó gazdasági viszonyok állnak fenn. Izraeli invesztíciók folynak be Magyarországra, különösen a technológiai ágazatban, és rengeteg magyar látogató utazik Izraelt vallási, történelmi vagy kulturális okokból.

A sékel szilárd pénznem, bár természetszerűleg érzékeny a régió geopolitikai helyzetére.

Japán jen (JPY)

A japán jen a világ egyik legfontosabb tartalékpénzneme és a harmadik legkereskedettebb deviza a dollár és az euró mögött. A jent 1871-ben implementálták a Meiji-restauráció kontextusában, amikor Japán megnyitotta kapuit a világ felé.

A jen értéke általában 2,5-3 forint körül ingadozik, ami úgy értendő, hogy 100 jen nagyjából 250 és 300 forintot ér.

Japán a globális gazdaság harmadik legerősebb szereplője, modern technikával, autóiparral és elektronikai szektorral. A jen árfolyamát jelentősen determinálja a Bank of Japan monetáris politikája, amely évtizedeken át alacsony kamatokkal próbálja ösztönözni a nemzetgazdaságot.

Magyarország számára Japán meghatározó társ, különösen az autógyártási invesztíciók terén – gondoljunk a Suzuki győri üzemére, amely tízezreknek ad munkát. A jen szilárdága és nemzetközi elfogadottsága miatt számosan alkalmazzák pénzügyi befektetésre is.

Japán utazási desztinációként is növekvő népszerűségnek örvend a magyarok részéről.

Thai baht (THB)

A thai baht Thaiföld nemzeti valutája, amelynek múltja több mint 700 évre nyúlik vissza. A modern bahtot 1928-as évben hozták forgalomba jelenlegi változatában. A „baht” terminus egy súlyegységre utal, amely nagyjából 15 grammnak felel meg.

1 THB értéke körülbelül 10 és 12 forint között változik. Thaiföld egyik legkedveltebb úti cél a magyar turisták között – évről évre tízezres nagyságrendben látogatják az délkelet-ázsiai országba káprázatos strandjai, szerteágazó kultúrája és vonzó árai miatt.

Bangkok, Phuket, Koh Samui és más thai desztinációk népszerűek a magyar nyaralók körében. A baht árfolyama viszonylag stabil, habár természetesen reagál a turizmus ingadozásaira, amely Thaiföld gazdasági életének meghatározó ágazata.

Megjegyzendő, hogy Thaiföldön nagyon előrehaladott a pénzváltás infrastruktúrája, és rendszerint jobb árfolyamot lehet kapni a helyszínen, mint Magyarországon.

Gyakran ajánlott, hogy limitált pénzt hozzunk, és a további pénzt már odakint konvertáljuk bahtba. A thai közgazdaság gyorsan növekszik, és az ország a délkelet-ázsiai térség egyik vezető gazdasága.

Összegzés

A valuták világa változatos és izgalmas. Magyarország számára, amely kis, nyitott gazdaságként működik, rendkívül lényeges az árfolyamok ismerete és monitorozása.

A forint kurzusa közvetlenül befolyásolja életminőségünket, a vásárlóerőnket és közgazdasági kilátásainkat.

Néhány gyakorlati tanács: mindig érdemes összehasonlítani a pénzváltók árfolyamait, mielőtt elmegyünk. A bankok és a légikikötői váltóhelyek tipikusan kevésbé előnyös árfolyamot kínálnak, mint a belvárosi pénzváltók.

Tanácsos szintén limitált összeget bankóban hozni, és a maradékot már a úti célban bankkártyával felvenni vagy váltani.

Többször a kártyás fizetés a legkedvezőbb opció, de állandóan nézzük át a külföldi kártyahasználat díjait.

A forint jövője sok faktortól múlik: a magyar nemzetgazdaság performance-ától, az infláció alakulásától, a jegybank döntéseitől és nyilvánvalóan a világgazdasági kondícióktól.

Az euró bevezetése még mindig lehetőség, de ennek dátuma még nem tisztázott.

Lényegében a pénzügyi tudatosság szegmense, hogy megértsük: a valuták nem pusztán bankócédulák vagy számok egy kijelzőn, hanem közgazdaságok, nemzetek és emberek milliónak életvitelét determináló instrumentumok.

Ajánlott monitorozni az devizaárfolyamokat, megérteni a tendenciákat, és megfontoltan tervezni határon túli kirándulásainkat és monetáris határozatainkat.